az Koppenhágának a Kis hableány, mondhatni, Dánia nemzeti szimbóluma. A Hans Christian Andersen által megálmodott ifjú sellőlány világszerte ismert meséje 1831-ben jelent meg, azt azonban kevesen tudják, hogy a nevezetes szobrot, legalábbis közvetlenül, nem a mesealak ihlette. A múlt század elején Carl Jacobsen, a Carlsberg sörgyár alapítója (aki egyébként számos koppenhágai szobor megvalósítását segítette anyagilag) balettváltozatban látta a sellő történetét a Királyi Színházban, és Edvard Eriksen szobrászművésszel elhatározták, hogy méltó emlékművet emelnek a társulatnak. A művész a darab női főszereplőjét kérte fel modellnek szobrához, ám ő állítólag vonakodott anyaszült meztelenül modellt állni (csak a fejét adta), így a szobrász saját feleségéről mintázta a bronzszobrot, melyet 1913-ban egy természetes sziklára rögzítve állítottak fel a város egyik öblének partján. Azóta turisták tömegei keresik fel, és szinte mindenki elcsodálkozik: jé, milyen kicsi. Csakugyan, mindössze 125 centiméteres.

A kis hableány története számos műfajban felbukkan: készült belőle balett, több rajzfilm, játékfilm. A szobrot, melyet évi egymillió látogató keres fel - ha a helyén marad -, könnyen megtalálja a Koppenhágába látogató magyar turista is; a Langelinie mentén található, könnyű sétára a belvárostól, s ha nem tudjuk a dán nevét, érdeklődjünk angolul (Little Mermaid a neve), bárki útba igazít. A több mint ezeréves, kereken egymilliós lakosú Koppenhágát, melyet a világ egyik legélhetőbb városának tartanak, természetesen számtalan egyéb látnivalója, kellemes légköre miatt is érdemes felkeresni, ráadásul Dánia kicsinysége miatt szinte minden közel van. Mindössze másfél órás repülőútra fekszik Budapesttől, ám árai még nyugati viszonylatban is elég magasak, és ne feledjük, hogy itt nem euróval, hanem dán koronával kell fizetnünk.